2009. október 8.
Először is tudni kell rólam hogy szoktam falat mászni, általában hetente egyszer, néha kétszer, már több mint 3 éve. Ennek köszönhető hogy az álmomban is szerepelt ez az egyébként jó sport. Télen csak teremben mászok, nyáron szabadban szoktam, nem mellesleg azért is, mert a falmászóhely lényegében egy suli tornatermében van, ami a nyári szünet alatt zárva van. Ezért kezdődik az álmom egy ünnepséggel, amikor megnyitják ősszel a termet a falmászók előtt. Ilyen egyébként nem szokott lenni, mert minek is. Nem is ragozom, kezdődjék az álom:
Szóval kezdődött a falmászás, és szerveztek egy nyitó ünnepséget, ami lényegében csak unalmas szöveg volt, arra elmentem. Amúgy az ünnepség az általános iskolám előtt volt, nem ott ahol ténylegesen falat mászok, ezt az álmomban nem találtam furcsának.
Amikor odaértem már viszonylag nagy tömeg volt, sétáltam a pódium felé, mikor egyszercsak a nyakamba ugrott egy lány és adott egy puszit. Én meg gondolkodás nélkül visszapusziltam. Amúgy ismerős volt a lány, a buszon szoktam látni néha melóba jövet.
Na elkezdődött a beszéd, lány közben eltűnt, én meg lefeküdtem földre, úgy hallgattam a beszédet mire a mellettem fekvő párocska csaj tagja beszólt hogy miért utánzom a pasiját (ő feküdt le először, és azt hitte én így utánzom őt), miért nincsenek saját ötleteim? Mondom naja, körbemutattam mindenkire aki feküdt... és ők is a te pasidat utánozzák, mi? Na hírtelen a lány mellémfeküdt, és megkérdezte valami gond van? Nem szeretem őt? Erre mondtam hogy semmi gond és elkezdtem puszilgatni a nyakát és arcát.
Na itt hírtelen váltás jött, és egy buszon voltam, mentem hazafelé, valamiért levettem a cipőmet, úgy álltam, cipőt egy ülés alá tettem. Amikor le akartam szállni kerestem a cipőmet, egy nő mondta hogy ellopták. Hogyaza, mehetek be a mammutba cipőt venni. Sétálgattam a szinteken, és erre kit látok meg? Will Smith-t. Ő is a mammutban keresett cipőt magának. Elmondta nekem. Álmomban ezt sem találtam furcsának.
Na vettem valami csukát, aztán kifelé menet egy mamika elesett, valaki ki akarta hívni a mentőket de azt mondta nem működik a mobilja. Kipróbáltam én is, nekem csak valami zaj jött belőle. Mondom biztos le vagyunk árnyékolva épületen belül. Felmentem felszínre, ott találkoztam egyik ismerősömmel. Neki sem ment a mobilja, sőt, fent elkezdett sípolni a fülem. Na akkor már tudtam hogy baj van. A közeli atomerőműre tippeltem, hogy valami gond történt, felrobbant, vagy valami, de úgy véltem akkor már halottak lennénk... és valahol itt ébredtem fel.
